kép forrása: Wikimedia Commons
Hosszabb ideje készülődöm, hogy megírjam, mit jelentett és mit hozott az életembe az alagút szindróma - s mivel több mint egy hónapja újra intenzíven verem a klaviatúrát és nyomkodom az egeret a munkahelyen, elérkezettnek látom az időt, hogy megírjam, mire mentünk egymással tavaly május óta.
Arról, hogy pontosan mi az engem is érintő carpalis alagút szindróma, pontosabb leírást itt olvashattok. Noha mindig is tudatában voltam annak, hogy nem feltétlenül a megfelelő pozícióban ülök a gép előtt és nem a helyes testtartásban használom a billentyűzetet és az egeret munka közben, de amíg "csak" a hátam fájt és az izmaim álltak be, addig ezt járulékos, de benyelhető veszteségnek tekintettem és sok mozgással, tánccal, időközönként masszázzsal orvosoltam a helyzetet. Amikor azonban - egy stresszesebb időszakban - elkezdett zsibbadni a karom a kisujj irányában, rájöttem, hogy ennek a fele sem tréfa - ha nem fordítok elég energiát az irodai munkában a helyes testtartásra, nem fogom tudni mozgással és masszázzsal kompenzálni. Ráadásul ekkor már régóta és egyre komolyabban foglalkoztam érintéses testtudati technikákkal - és az mégsem járja, hogy mire alapos tudást szerzek, nem érzem az érintéseket..!
Már az elején lelövöm a poént - számomra ez az alagút betegség volt a fordulópont, ami az életmódváltás felé indított és a mai napig fontos vészjelző számomra - ha netalántán átsuhan a karomon a zsibbadás, akkor tudom, hogy mindenképp foglalkozni kell a testemmel. De azt kell, hogy mondjam, hogy az elmúlt fél évben ez a tünet nem tért vissza komolyabban - ezért gondoltam, másnak is hasznos, ha sorba veszem, mit tudtam tenni magamért. Nem került igazán sok pénzbe, de valóban sok idő és odafordulás kellett a megoldás megtalálásához.
A kiindulópont a háziorvosom volt. Egy éve találtam rá, és nagyon örülök, hogy rászántam az időt és energiát, hogy megfelelő szakembert találjak, aki valóban végighallgat és akiben megbízom. Ez esetben ideggyógyászatra irányított, az ideggyógyász pedig gyógytornát és masszázst írt fel.
Mind a két szolgáltatást ingyenesen tudtam igénybe venni a helyi szakrendelőben és nagyon meg is voltam vele elégedve. A gyógytornászom megmutatta a helyes ülő pozíciót és az egész testtartásomat újra beállítottuk - a jegyzeteimet és instrukcióit azóta is tudom használni. Az is igaz, hogy nagyon érdekelt minden, amit mondott és szerintem én voltam az egyetlen páciens, aki anatómia könyvvel érkezett, hogy meg tudja mutatni, melyik izommal foglalkozunk épp :P
A masszázs pedig arra volt jó, hogy kilazuljanak a teljesen bekötött izmok, amik miatt már nem tudtam érezni, hogy mi van a testemben jó helyen és mi nem..ennek segítségével újra elindulhattam a nulláról.
Most már "csak" az volt a feladat, hogy szinten tartsam ezt a kilazított állapotot. Bevallom, nem mindig könnyű és megéreztem az iskolakezdést, de sikerült elérnem, hogy hátam és a nyakam azóta sem "állt be" úgy, hogy azt ne tudtam volna egyedül kimozgatni.
Mi volt, ami segített?
Egyrészt, a helyes ülő, álló és járó pozíció megtartása, aminek a "járulékos" haszna a formálódó has-és hátizom lett - ezzel igen meg voltam elégedve a fürdőruhaszezonban :)
Másfelől, rendszeresen használok eszközöket. A kisebb labdákról már írtam, de az igazi nagyágyú az akupresszúrás matracom - napi szinten fekszem rajta, vagy épp állok - nagyon sokat segít nekem az ellazulásban! ( Először egy nyári tánckurzus bemelegítést szolgáló helyiségében álltam rá egy ilyenre véletlenül, és meglepve szökkentem le róla, mert nagyon bökött - de a szerelem azóta is tart, "tüskeböki" néven vonult be az eszköz az életünkbe.)
Egyre többet tanulok a testemről - szeptember óta ún. tapasztalati anatómiaórára járok, ami segít tudatosítani, mi helyezkedik el a testemen belül, minek milyen pozícióban kell lennie bennem.
Mindent összevetve, az alagút - szindróma sokat segített nekem abban, hogy végre összekapjam magam - a célom, hogy ennek szinten tartásához már ne legyen szükség további intő jelekre, újabb figyelmeztetésekre.
Ha érdekel, hogyan maradok mindig mozgásban, megtalálsz az Instagramon , a Facebookon, és terveim szerint nemsokára személyesen is találkozhatunk ;)
